Alapok:

Ebben az írásban azoknak szeretnék segítséget nyújtani akik ugyan hallottak már a tunningról, de nem tudják hogyan fogjanak hozzá.

Egy számítógépet tunningolni annyit jelent, hogy alkatrészeit (processzor, videókártya, memória) a gyári specifikációnál magasabb órajelen hajtjuk. Hogy mennyire túlhajtható egy adott alkatrész az leginkább magától az alkatrésztől függ. Ezt a határt kitolhatjuk nagyobb hatásfokú hűtéssel, üzemi feszültsége megemelésével, speciális BIOS beállításokkal. Most leginkább a számítógép lelkéről, a processzor túlhajtásáról lesz szó, de néhány mondat erejéig a videókártyák is szóba kerülnek majd.

A processzor a számítógép "agya", sebessége szinte sosem elegendő. A processzor órajelét úgy kapjuk meg, hogy az ún. külső frekvenciát szorozzuk. Például a túlhajthatóságáról híres Celeron 300A processzornál ez így néz ki: 66,6MHz * 4.5. A külső frekvencia (Angolul Front Side Bus, röviden FSB) az a sebesség amivel a processzor kommunikál a memóriával, az alaplapi lapkakészlettel, és ebből a sebességből osztódik le a PCI és az AGP busz sebessége is. Gyári beállítás szerint a mai processzorok 66 vagy 100Mhz-es külső frekvenciával működnek. (Vannak ettől eltérő FSB-k is). 66 Mhz-s FSB-t használnak a következő processzorok: Az összes Intel Celeron CPU, 233, 266, 300 illetve 333 MHz -es Intel Pentium II CPU-k, A 266, 300/66 (ez csak 66 MHz-vel hajlandó menni, az L1 cache időzítési hibája miatt), 366 MHz-es AMD K6-2 CPU-k. 100MHz-es külső frekvenciával (gyári beállítások szerint) üzemelnek az Intel Pentium II és III CPU-k 350MHz felett, illetve az AMD K6-2 300, 350, 400, 450, 500 processzorok, valamint az AMD K6-III 400, 450 -es procik. 95 MHz-es külső frekvenciát használnak az AMD K6-2 333, 380 és 475Mhz-es procijai.

Mivel a túlhajtás szempontjából az Intel CeleronA (főként a Celeron 300A és 366) processzorai a legnépszerűbbek, ezért elsőként ezekről esik szó, és ezen is mutatom be hogy mit hogy kell csinálni.. Tavaly augusztusban az Intel drasztikus lépsre szánta el magát a processzorhamisítások megakadályozásának érdekében: Processzorainak szorzóját lockolta, azaz processzoraik csak azt az egy szorzót ismerik, amellyel a gyári órajel kiszorozható a gyári fsb-ből. Ezen oknál fogva a processzoraik a következő szorzókat ismerik csak:

Egyszerűen kiszámítható tehát a szorzó és az fsb szorzatából a CPU órajele: 4.5x66Mhz=300Mhz

Szóval ott hagytuk abba, hogy az Intel processzorok szorzója lockolt, azaz a túlhajtásnál ezt nem lehet állítani, csak a külső frekvencia emelésével csikarhatunk ki magasabb órajelet. Ezt az alaplapon jumperekkel, esetleg DIP kapcsolókkal tehetjük meg, vagy ha az alaplapunk támogatja BIOS-ból állíthatjuk. Azt, hogy az alaplapunk milyen fsb-ket támogat a hozzá mellékelt leírásból megtudhatjuk. A népszerű Abit BH6 alaplap a következőket támogatja: 66, 75, 83, 100, 112, 133.(a legújabb alaplapok rengeteg fsb-t támogatnak már)A külső frekvenciát nem emelhetjük az égig (főleg a CPU nem bírja a magas fsb-ből következő magas órajelet), mert emelésével a memória, a PCI (és az ebből osztódó ISA), az AGP busz is magasabb órajelen üzemel majd, amit esetleg nem bír majd a RAM, a Winchester, vagy valamelyik kártya. A PCI alapértelmezésben 33Mhz-en (azaz 66*1/2 illetve 100*1/3), az AGP 66Mhz-en üzemel. (azaz 66*1/1 illetve 100*2/3). Szóval ha az fsb-t 83 Mhz-re emeljük a PCI ugyanúgy az fsb fele, mint 66Mhz-nél, de ez itt már 41.5Mhz-et jelent és az AGP is 66 helyett 83-on tép majd. Most már sok alaplap támogatja ezeknek az osztóknak a szabadon történő beállítását, ezért ezeknél az alaplapoknál nem okozhat gondot pl. egy vinyó, SCSI vezérlő, ami nem szereti a túl magas PCI sebességet. Megjegyezném hogy nekem még soha nem volt gondom a 83Mhz-el.

Szóval eljutottunk addig, hogy a külső frekvencia emelésével húzhatjuk a procinkat, és itt milyen buktatók vannak. Akkor állítsuk be a processzorunknak a 66Mhz után kövtkező FSB-t, esetünkben a 75Mhz-et. Az általunk tárgyalt Celeron 300A processzornál ez 4.5*75, azaz 338Mhz-et jelent. Indítsuk el a gépünket, ha elindul, bejön az operációs rendszer, akkor teszteljük kicsit. Játsszunk, halgassunk/encode-oljunk mp3-at, stb. Ha nem fagy be, nem bizonytalankodik, akkor továbbléphetünk. A következő lépés esetünkben a a 83MHz-es külső frekvencia. Ide már nem árt a PC100-as SDRAM, mert sok PC66-os modul már nem bírja ezt a sebességet. Mint említettem ez egy különösen problémás FSB a 41Mhz-s PCI miatt. Ha beállítunk az általunk tárgyalt 300-as procinak 83MHz-s fsb-t, akkor elvileg 374 (4.5*83) MHz-n kellene indulnia. Ha minden rendben, normálisan működik mint ahogy 66 vagy az imént 75 Mhz-val, akkor következhet a 100MHz-es külső freki. Ide már tényleg PC100-as ram kell. Az általunk használt Abit alaplapban a 100Mhz nem okoz problémát, de esetleg más gyártók alaplapjában kénytelenek leszünk leragasztani a processzor azon lábát amelyik megsúgja az alaplapnak hogy ő 66Mhz-re készült, és így nem engedi 100-on hajtani. (erről majd máskor). Szóval beállítottuk a 100Mhz-s külső frekit, az általunk tárgyalt 300-as Celeron processzornál ez 450Mhz-et (4.5*100Mhz) jelent. Elvileg a 300-as Celeronok többsége működik ezen a sebességen, de ha a miénk esetleg nem működne akkor be kell érnünk a 83MHz-el, vagy a core feszültség emeléséhez kell folyamodnunk, lásd lentebb. Sajnos a szorzólock az ilyen eseteket nehezíti meg, mert lehet hogy 420Mhz környékén stabil lenne, de 374 és 450Mhz között ez az alaplap nem kínál más beállítási lehetőséget. Szóval bekapcsoljuk a gépet, a szokásos teszt, és ha minden rendben, akkor örülhetünk. Ha a procink bizonytalankodna akkor megpróbálkozhatunk a core feszültségének a megemelésével, és/vagy erőteljesebb hűtéssel. Az általunk tárgyalt Celeron processzor 2.0 volt Core és 3.5volt I/O feszültségen üzemel. Az Abit alaplapoknál a feszültséget BIOS-ból állíthatjuk 0.05 voltos lépésközzel. Más alaplapoknál ismét lábat kell ragasztanunk, de erről majd máskor. A core feszültséget ne emeljük 2.3 voltnál magsabbra, mert ez már komolyan károsíthatja a CPU-t. Néhány alaplapon lehet az I/O feszültséget is emelni, és így stabilabbá tenni az esetleg rakoncátlankodó RAM-ot, AGP-t, vagy a proci I/O részét. Ha feszültséget emelünk akkor a hőtermelése is megugrik a procinak, ez azt idézheti elő, hogy egy idő után rendszeresen lefagy a gép. (A hűtésről résztletesebben ezen a linken olvashatsz). HA 100 Mhz-n is jól megy megpróbálkozhatsz a többi FSB-vel is. A 300-as Celeronnal általában még reális a 112Mhz-es fsb használata, azaz az 504Mhz, de e fölé már nagy mázli kell. Az itt leírtak természetesen a többi Intel Celeron/P2/P3 procira is vonatkoznak, csak a szorzó különbözik.

Az AMD procik kevésbé tunningolhatóak, viszont rengeteg szorzót (2.0/2.5/3,0/3,5/4,0/4,5/5,0/5,5/6,0/- a 2.0-t csak a 400Mhz alattiak, a 6.0-t csak a 400Mhz fölöttiek) ismernek, így sokkal jobban finomhangolhatóak, sehol nincs szükség lábleragasztásra. Egyébként a tunningolásukra a fentebb leírtak volnatkoznak, csak itt a Core feszültség 2.2 illetve 2.4 volt. !!!2.6, illetve 2.8 volt fölé ne menjünk, még ha olyan vonzó is, hogy akár 3.5 voltot is beállíthatunk...!!!

A videókártyák tunningolása általában szoftveres úton történik, tehát valamilyen segédprogrammal (pl Powerstrip) állíthatjuk az órajelüket. Mivel iszonyúan melegszenek, ezeket is hűteni kell.

Azt a gépet nevezzük stabilnak, amin akár órákat is nyomhatod a Q3A-t, encode-olhatsz mp3-at lefagyás, elszállás, egyéb galiba nélkül. (a Windows hülyeségei persze lehetnek megtévesztőek, de nem kell mindent szegény OS-re kenni:) A húzott procik általában nem kedvelik a Linuxot, legalábbis tapasztalatok azt mutatják, hogy 10-ből 8 100Mhz-es fsb-vel működtetett Celeronon lefagy. (Linux alatt a lefagyás általában hardverhiba...) Ha húzott procinkat sokáig akarjuk használni, akkor használjunk valamilyen hűtőprogramot (pl CPUIdle), ami hűti a processzort amikor csak teheti (Átlag internetezés közben a proci kb 80%-ban nem csinál semmit, ilyenkor a hűtőprogi HLT utasításokkal energiatakarékos üzemmódba kapcsolja a kihasználatlan részt, ezáltal csökkentve az áramfelvételét, és így a hőtermelését.) A hűtőprogi nem lassítja a gépet, és csak Win9x alatt van rá szükség. Az NT és a Linux alapból használja. P2/P3/Celeron rendszerekben, ha alaplapunkat támogatja, használjuk a SoftFSB nevű segédprogramot, amivel menet közben állíthatjuk a CPU-nk órajelét. HA nincs szükségünk brutál sebességre, akkor állítsuk vissza gyári frekvenciára, ezzel is tovább növelve a CPU élettartamát.

Sok sikert!

folyt köv..